A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben terül el 5500 hektáron, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. A borvidék kontinentális éghajlatú, a terület legnagyobb részén vulkanikus alapkőzet található. A vulkáni kőzet ásványi anyagokban gazdag, ennek hatására erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodásért felelős Botrytis cinerea penészgomba más borvidékeken is fellelhető, azonban a termőhely, a mikroklíma, és a megfelelő szőlőfajták egymásra találásának köszönhetően itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás.

A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik.

Tokaj-Hegyalján kizárólag fehér szőlőből készítenek borokat. A leggyakoribb fajták a következők:

• Furmint
• Hárslevelű
• Sárga muskotály
• Zéta (Oremus)
• Kövérszőlő

Forrás: http://www.tokaj.hu/

[learn_more caption=”Bodorgkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Mád, Mezőzombor dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Erdőbénye, Olaszliszka, Szegilong, Vámosújfalu dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Bekecs, Legyesbénye, Rátka, Szerencs dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Makkoshotyka, Sárospatak, Sátoraljaújhely dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Bodrogolaszi, Hercegkút, Sárospatak dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Tarcal, Tokaj dűlőtérkép”]
[/learn_more] [learn_more caption=”Erdőhorváti, Tolcsva, Sárazsadány dűlőtérkép”]
[/learn_more]