A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben terül el 5500 hektáron, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. A borvidék kontinentális éghajlatú, a terület legnagyobb részén vulkanikus alapkőzet található. A vulkáni kőzet ásványi anyagokban gazdag, ennek hatására erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodásért felelős Botrytis cinerea penészgomba más borvidékeken is fellelhető, azonban a termőhely, a mikroklíma, és a megfelelő szőlőfajták egymásra találásának köszönhetően itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás.
A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik. 
Tokaj-Hegyalján kizárólag fehér szőlőből készítenek borokat. A leggyakoribb fajták a következők:
- Furmint
- Hárslevelű
- Sárga muskotály
- Zéta (Oremus)
- Kövérszőlő
Forrás: http://www.tokaj.hu/
Bodorgkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi dűlőtérkép
Mád, Mezőzombor dűlőtérkép
Erdőbénye, Olaszliszka, Szegilong, Vámosújfalu dűlőtérkép
Bekecs, Legyesbénye, Rátka, Szerencs dűlőtérkép
Makkoshotyka, Sárospatak, Sátoraljaújhely dűlőtérkép
Bodrogolaszi, Hercegkút, Sárospatak dűlőtérkép
Tarcal, Tokaj dűlőtérkép
Erdőhorváti, Tolcsva, Sárazsadány dűlőtérkép
