Ha kimondjuk az ecet szót ma Magyarországon, a többségnek a zöld flakonos, ipari ecetsav jut eszébe. Mire is használjuk ezt? Kávéfőző tisztításra, vízkőmentesítésre és olykor, nagyon óvatosan mérve, ezzel savanyítjuk a bablevest. Szégyenletes kép egy olyan fűszerről, melynek készítésének hagyománya visszanyúlik időszámításunk előttig.

Nincs benne a köztudatban, hogy olyan ecetalapanyagok léteznek, mint a bor, sör, rizs, gyümölcsök, vagy akár a méz. Ezekből rengeteg féle ecet készül, amelyek mind-mind magukban hordozzák az alapanyagokra jellemző íz- illatanyagokat. A jó minőségű, biológiai eljárással készült, sokszor akár évekig érlelt ecetek elsősorban fűszerek, és nem savanyítószerek. Pár csepp minőségi bor-, balzsam-, vagy gyümölcsecettel bármilyen ételt „megbolondíthatunk”, izgalmasabbá tehetünk.

Modern kialakítású múzeumunk élményszerűen mutatja be az érdeklődőknek ennek az emberiséggel közel egyidős fűszernek a kultúrtörténetét. A látogatás során megismerkedhetnek az ecetek megannyi fajtájával, elkészítésük mikéntjével és kalandos történelmükkel.

Az Acetánia Ecetmúzeum a bodrogkeresztúri Borecet Művek pincéjében található, egy olyan kiállítótérben, ahol a látogatók a legkorszerűbb prezentációs technikák segítségével ismerhetik meg a borecetek gazdag történetét és izgalmas előállítási módját.

Az Acetánia Ecetmúzeumot a Bor- és Gyümölcsecetgyártók Egyesülete alapította. Az egyesület létrejöttének célja is az volt, hogy megismertesse az emberekkel a természetes eceteket illetve megváltoztassa az érdeklődők ecetről kialakult képét.